Gilvázi István

Életem rajza

Átutazásom ezen a Föld nevű bolygón egy hétfői napon kezdtem, reggel 7 órakor, 1944 november 27-én, Óbecsén.

Azóta foglalkoztat az újítás és tapasztalat gyűjtés, mely végigkíséri életem folyását.

A „Május 1” malomban nevelkedtem, apám gépész, édesanyám varrónő, én pedig a mindenhova gépek közé bebújó kíváncsi rossz gyerek voltam. Átéltem a kifényezett hajómotor monoton morgását, mely a malom gépeit hajtotta. Megtapasztaltam az akkori munkások rend és munkaszeretetét. Persze átéltem és kissé könnyes szemekkel vettem tudomásul, a „Május 1” malom gépeinek a kerítésen keresztül történő felpakolását ismeretlen teherautókra, melyet valószínű dolgos munkaszerető emberek végeztek és vittek el az ócskatelepre. 

Első kísérletem édesanyám konyhájában kezdtem el 1957 őszén. Elcsentem egy ólomdarabot édesapám horgász felszerelési közül, erre kevés kénport szórtam és egy levesmerítő kanálban betettem a sparhelt tűzterébe. Az ott szépen összeolvadt és a végeredmény egy kezdetleges egyenirányításra alkalmas dióda lett. Ehhez már csak egy tekercs és egy forgó kondenzátor kellett, ami abban az időben található volt a rádióklub sufnijában, Pataki Józsi bácsi jóvoltából.

Elkészült az első detektoros rádióm, melyen egy fülhallgató segítségével elég hangosan lehetett fogni a Bukaresti rádiót.

Az elektronika volt a kíváncsiságom fő mozgatója, mégis a vegyésztechnikumot fejeztem be.

Időközben, előtte és utána, voltam fotóamatőr, rádióamatőr, és csillagász. Túléltem a becsei Népi Technika teljes tönkretételét, azt is, amikor a fotóklub felszerelését a lakatot feltörve az udvarra dobálták az akkor fényképészet után érdeklődő „erősebb kutyák”.

Munkásságom a becsei Flora konzervgyárba kezdtem, nagy erőbedobással, ahol számos újításom volt az akkori paradicsomvonaltól kezdve a későbbi szörpvonalon keresztül egészen az informatikai rendszerig.

Valamikor 1977 körül egyéves átugrást tettem a becsei Tisza kefegyárba, ahol a fogkeféhez alkalmazott disznószőr kifehérítése volt a feladatom. Ezt egy év alatt megoldottam és a teljes dokumentáció leírásban az arhívában is megőrzésre került.

Visszakanyarodva a Florába, 1978-ban összeraktam az első akkori mikroszámítógépet, mely a Nascom-II típusjelzésű volt. 1979-ben ezen a számítógépen végeztük a gyár bérelszámolását 16 Kb memóriával BASIC nyelven megírva.

A Németországban havonta megjelenő Nascom Journal-ban is megjelent   tevékenységem morzsája.

 https://tupel.jloh.de/nascom/journal/83/07/09/text/

Ezután az informatika kötötte le az érdeklődésem és az alakuló számítóközponthoz csatlakoztam. 1982-ben az IBM logikai teszten a 80 jelentkező közül egyetlen voltam aki pozitív osztályzatot kapott.

Ezt követte 5 éves IBM iskola Szlovéniában. A 80-as években aktív részese voltam a mikroszámítógép klub megalakításában, előadásokat tartottam a BASIC nyelvről diákoknak és tanároknak egyaránt. Valahol 1987 táján ajánlottam, hogy az informatikát tantárgyként be kellene vezetni az iskolába. Ezt meg is tették kerek 30 évvel ötletem után, 2018-ban.

A vegyészetnek sem fordítottam hátat, és 1989-től kezdve napjainkig, a földnélküli növénytermesztés kezdett érdekelni. Könyvek, majd kísérletek és próbálkozások következtek. Célom, egyszerű, olcsó és házilag is összeszerelhető rendszerek kidolgozása volt.

1990-ben elkezdtem a merisztémás szövettenyésztéssel foglalkozni és a hozzávaló vegyszereket, lamináris kuckót, műszereket beszereztem. Rövidesen kiderült, hogy akkori országunkban a puskagolyó keresettebb cikk, mint a gerbera palánta, így ez a terv csődbe ment.

Magyarországi próbálkozásom a feledés homályába küldtem. Ami megmaradt, az a szegedi informatika cégnél való munkám. Csodás két év volt, rengeteg tapasztalat gyűjtéssel, melyeket a mi napig sem tudok felhasználni, mert „ITT” erre nincs igény.

Az akkor cégem, a „Zenon KFT” jóvoltából dolgozhattam a paksi atomerőműben, a pesti tőzsdecentrumban és még számos nevezetes helyen, ahol a cég alkalmi munkákat vállalt.

2002-ben gondolván, hogy már nem kell puskagolyó, visszajöttem és a Flora konzervgyár vett a kegyei közé. Rövid idő alatt felállítottam a teljes informatika rendszert 16 számítógéppel, és Linux operációs rendszer alatt ment a raktárkészlet gazdálkodás.

2008-tól nyugdíj, szabadság emberek, gondoltam én bolond!!

Egy 72 m²-es fóliasátorban kezdtem el a hidropóniás növénytermesztési kísérleteket. Tápanyag recepteket és különböző termesztési eljárásokat tudtam ajánlani az érdeklődőknek. Elérhető honlap csak magyar nyelven: ttp://hidroperlit.blogspot.com/

Mezőgazdasági és egyéb témakörben 2002-től a Temerinben megjelenő Jó Gazda havilapban írtam cikkeket, 2008-tól pedig a Magyar Szó Magvető mellékletének vagyok a külső munkatársa.

A további újítások között meg kell említeni a házi gabonamalom sorozatot, melyből hat különböző típus lett legyártva, kézi és elektromos kivitelben. Elérhető honlap magyar és szerb nyelven: http://kucnimlin.blogspot.com/p/gabonamalom.html

A bio-permetszerek sorozatában első volt a mészkénlé házi előállítása, ezt követte a gyantaszappan, majd pedig továbbfejlesztett változata a kénes gyantaszappan, végül a kékkő és ammónia keverékéből az azurin jött létre.

Talán 1993-tól kezdtem el követni a szabadenergia kutatást, melyet újabban komolyra fordítva anyagbeszerzéssel és ötletek megvalósításával igyekszek takaréklángon tartani.

Fő érdeklődési területem a Farady-féle homopoláris generátor, a szikrakisülés megszűnésekor fellépő impulzus befogása, a mágnesmotor és a mágnesáram. A téma iránt érdeklődőket és támogatókat keresek. 

Aktívan részt veszek a becsei feltalálók és újítók csoportjának a munkájában 2008-tól kezdve.